Azt hiszem, már az eddigiekből is látszott, hogy gyermekünk elég kajafügő, szereti a pocakját. Azt hiszem, rá kell állnunk erre az "állatidomár" nevelési módra, mikor is a különféle attrakciókra jutalomfalat felmutatásával vehetjük rá gyermekünket. No ez félig vicc! (De akkor félig akár igaz is lehet...)
A gyerekszobában levő egyik szekrényben tartjuk többek között Zsófi üveges ételeit. Ezeket akkor adjuk neki, ha megyünk valahová és útközben kell megetetni, vagy épp nem volt idő frisset csinálni. (Most hogy így belegondolok, lehet hogy mégis tőlünk örökölte a kajafüggést, mert hát mi is féltjük a kis életét, és kisebb kajaraktárt halmoztunk fel a szekrényben.)
Már többször előfordult, hogy én a nappaliban vagy épp a hálóban molyolok, amikor a kiscsaj megjelenik a kezében egy üveges bébiétellel. Úgy tűnik, hogy a nem túl erős mágneszár az ajtón nem jelent akadályt számára, és mivel letekerni még nem tudja az üveg tetejét egyedül, kénytelen megkeresni engem, és jelezni: "Kajaidő van!" (legalábbis szerinte...)
Ez alkalommal sikerült tetten érni a kis tolvajt, és figyelmeztetni: "Lebuktál kicsikém!"
Sajna most már a frigót is ki tudja nyitni... Mi jöhet még?
