Az elmúlt pár hétben - hiába van épp gyönyörű napos és enyhe idő - a piciket nem viszik ki délelőtt levegőzni, játszani a bölcsi amúgy nagy és gyönyörű kertjébe, mondván, hogy "túl sokáig tart a felöltötztetés, és mire kimegyünk már jöhetünk is be". Elmondanám, hogy a 2 bölcsis nénire jut összesen 6 gyerek és még segítőket is kérhetnének az öltöztetéshez (nem beszélve a még beszokó gyermekek szüleiről) és így vajh mennyi ideig tartana? No mindegy. Egyszóval, mivel a bölcsis doki bácsi szerint fontos a jó levegő, ezért az ebéd utáni szundi idejére kerülnek ki a csöppségek a kinti levegőre kiságyakban. Persze itt bárki kérdezhetné, hogy egyenrangú-e a fél órai intenzív mozgás a két órai mozdulatlan fekvéssel...
Nemcsak én, anyukám, de a többi szülői is kicsit berzenkedve fogadta a kintalvás hírét és rögtön meleg ruhák beszerzésén kezdtünk fáradozni. (Ugyanis hozzá kell tenni, hogy a bölcsis nénik a kis utcai kabátokat adják rá a picikre az alváshoz. Szeretnénk mi nagykabátban, pufidzsekiben aludni?) Én a képen látható vatelin béléses kis kabátkát alkottam. Aláfér egy jó kis polár kezeslábas és még ki tudja mi minden. Apu szerint ha nem lesz állásom, áttérhetek a sorozatgyártásra. A nagyinak is tetszett, kérdezte neki mikor csinálok ilyet? Mondtam, hogy ha majd ebéd után kint a kertben alszik... :)
